1.0Pink Dust bloghttps://pinkdust.cafeblog.huPink Dusthttps://pinkdust.cafeblog.hu/author/victoria_cont/<p>Megálltunk a híd két végében, és én csak néztem, vajon honnan jöttél? Mi járhat a fejedben? Egy pillanatig elgyötörten, félénken néztelek, majd a bátorság szele és egy nyitott szív meglökött, hozzád indultam. Kiáltottam feléd, hogy hangom előbbi találkozást ígérjen. Te zsenge mosollyal arcodon üdvözöltél.<br />Már ismerlek én, együtt megyünk át a hídon sokszor. Napjaimban üde színfolt, nyitott szememnek egy zöldellő réten vágtató csikó. <br /><br />Most csukott szememnek egy suhanó pillanat vagy. Most láttalak először a hídnál. Most szóltam először, s hallottam hangodat élesen. Épp most telt el ez a pillanat, épp egy évig tartott.<br /><br />Még látlak, ugye látlak újra?<br /><br /><img class="aligncenter size-large wp-image-1326" src="https://pinkdust.cafeblog.hu/files/2015/06/animal-eye-horse-poney-600x400.jpg" alt="animal-eye-horse-poney" width="600" height="400" /><br /><em>Búcsúzom egy baráttól, de nem örökre, csak a mindennapokra. </em></p>richhttps://pinkdust.cafeblog.hu/files/2015/05/girls-344334_1280-150x150.jpg150150